Hello! Kicsi késéssel, de meghoztam! És boldog húsvétot mindenkinek! És nagyon köszönöm a ti húsvéti ajandékottokkat . Igen godolom most meglepődtetek hisz nem adtatok semmit pedig, de: Nagyon szépen köszönöm a plusz 2 feliratkozót! A következő rész akkor jön ha meg lesz a 3 "elolvastam" és a 2 komment (A komik jöhetnek chatbe is) Na de nem húzom az időtt itt az új rész [ Kicsit béna lett, de mindegy remélem tetszeni fog ;)] :
Tizenharmadik
fejezet
Amy
Hívtam egy taxit és úgy jöttem haza. Próbáltam
eltüntetni a könny nyomait, kisebb nagyobb sikerrel. Kifizettem a sofőrnek a
pénzt és kiszálltam. Már innen kintről is hallottam, ahogy Beka és Emma hancúroznak.
Bementem egyenesen fel a szobámba, de bal szerencsémre ezt barátnőm észrevette
és jött utánam.
- Na, milyen
volt a randi?- fogta meg a vállam és így megfordított. Amint meglátta fátyolos
tekintettemet lehervadt a mosoly az arcáról. – Valami baj volt? Csak ki akart
használni?
- Nem, semmi
ilyesmiről nincs szó! Én hibáztam, de hagy öltözzek át és mindent elmondok. –
szipogtam, majd bementem a szobámba és felvettem egy melegítőt. Beka leült az
ágyra mellém és kíváncsian nézett rám. – A randi csodás volt. Elvitt egy
étterembe, egy gyönyörűbe utána meg föl vitt a London Eye –re… Aztán ott
beszélgettünk… és… minden felébredt bennem, ahogy beszéltünk. Jacques, Párizs,
az, amit ő akart velem tenni meg a tegnap előtti nap… a végén meg akart
csókolni, de én most nem állnék készen egy kapcsolatra ezért eltoltam magamtól.
És félek, hogy ezt rossz néven vette. – mondtam el az egészet, de a mellettem
lévő lány rezzenés telen arccal nézett
- Akkor most
ő szabad? – kérdezte. Meglepett ez a kérdés, de igazából igen szabad.
- Igen az…
- De, hogy érted azt, hogy tegnap előtti nap.
Akkor engedtek ki a kórházból.
- Igen… még ezt sem mondtam el senkinek, de ha
nem baj nem most beszélném meg. vesszek egy meleg fürdőt és talán utána. – ő
csak egy aprót bólintott én meg kimentem a fürdő szobába. Meg engedtem a vizet
és beültem. A telefonomat levettem a pultról és elkezdtem böngészni. Megnéztem
a Twitter –t Facebookot mindent. És kicsit számolgattam is és rájöttem, hogy
Mara túl sokat költ rám. Ezért elhatároztam, hogy munkába állok, és majd veszek
egy saját házat. Sőt láttam, hogy a Nando’s –ban állás felvétel van. Az
interneten már jelentkeztem is. Kiugrottam a kádból, visszaöltöztem és
leszaladtam a konyhába ahol a többiek vacsoráztak.
- Dolgozni fogok! – ugrottam oda hozzájuk,
amitől Mara kiköpte a fantáját.
- Basszus ne ilyezgess! És amúgy is te most is
dolgozol. – szólt nővérem.
- Igen, dolgozom, de kiszámoltam és neked
sokba kerül eltartani Emmát magadat meg a házat, ezért plusz munkát vállalok és
egy két hónapon belül veszek egy saját házat. – ültem le melléjük.
- Jó, de először állást kell találnod.
- Már találtam, és jelentkeztem is!
- Hova? – kérdezte Beka.
- A Nando’s –ba.
- Az jó! És mikor kell bemenned?
- Holnap hívnak, majd, hogy mikor.
- Öhh… Beszélhetnénk, Amy? – majd barátnőm
felállt a pulttól, berakta a mosogatóba a tányérját és behúzott az árnyék
szobába. Az árnyék szoba nálunk olyan hely ahol fontos olyan dolgokat
szeretnénk megbeszélni, ami a többiekre nem, tartozik, vagy csak egyszerűen
nyugizni szeretne az ember.
- Miért hoztál be ide? – és lehuppantam az
egyik babzsákra.
- Volt az a dolog… és az mondtad, hogy elmondod.
- Jó essünk túl rajta… Nos, ugye tudod miért
szakítottam Jacques –el. – csak bólintott. – Volt egy ember, aki fenyegetett,
leveleket hagyott, felforgatta a házamat, és e-miatt rúgtak ki Taylor –tól.
Kiderült, hogy ez az ember a volt francia barátom. Egyik nap elmentem
kiszellőztetni a fejemet, de az a görény meglőtt. Elvéreztem az ő karjaiban, aki
nem volt hajlandó segíteni. A kórházban újra találkoztunk és adott egy címet,
hogy menjek el oda. És el is mentem…
- És megeteted? – csuklott el a hangja.
- Nem. Nem bírtam megtenni elsírtam magam, ő
meg elgondolkozott… Elengedett, és tegnap visszautazott Párizsba.
- Oh, így már értem.
- Most nem tudok megbízni egyetlen fiúban sem.
– amint kimondtam e mondatott a telefonom csörögni kezdett. Mégpedig a Little
Mix –től a Madhouse, vagy is Perrie hívott.
- Szia! – köszöntem.
- Szia. Lenne egy kérdésem.
- Oké mi az?
- Te mit tettél Niall –el? – ordított bele a
telefonba.
- Semmit. Csak voltam ma vele egy randin.
- Te akkor a randin történt valami, mert Zayn
azt mesélte, hogy egy fél órával később jött haza. Először azt hitték, hogy
elhancúroztatok egy kicsit, de ezek szerint nem ez történt, mert azóta még enni
se jött ki a szobájából. Ja, tényleg van egy dugi retesze ilyen esetekre.
- Ilyen durci esetekre?
- Igen. De mond, el, kérlek, hogy mi történt. –
kezdett nyávogni, mint egy 4 éves.
- Jól van na. Csak annyi történt, hogy van
egypár sokkoló emlékem a közelmúltból és most képtelen vagyok arra, hogy
kapcsolati módon megbizzak egy fiúban. – fakadtam ki.
- Oh, hát… Oké. Akkor, szia. – és letette a
telefont
Két héttel később
Sok dolog történ az
óta. Természetesen találkoztam Niall –al, és rájöttem arra, hogy én tényleg
nagyon kedvelem. Talán túlságosan is, de amúgy is most nem vallhattok neki
szerelmet, mert egyrészt akkor én utasítottam el, másrészt nem akarok most
kapcsolat, harmad rész még az sem biztos, hogy ez az érzés az, amire én
gondolok. A Nando’s –ba fel is vettek. És most is éppen itt vagyok és dolgozom.
- Elnézést! Egy kis csirkecombot kérnék
szépen! – kezd el integetni egy vevő az arcom előtt.
- Jaj, bocsánat máris hozom. – térek észhez. –
Egy kis csirkecomb lesz! – kiabálok be Lizy –nek akivel még az interjún
barátkoztam össze.
- Köszönöm. – tettem le az ételt az előbb
említett ember elé, aki durcása elvette és lecsapta pénzt elém. Ekkor az
ajtóban belépet egy ismerős alak. Amint megpillantott örülten kezdett futni.
Szerencsére az én soromban nem állt senki ezért pont betudott, elém állni.
- Jennette! – próbáltam megölelni csak hát a
pult közbe vágott.
- Jaj, azt hittem, hogy soha többé nem látlak!
– próbált ő is a nyakamba borulni.
- Na és hogy megy a show?
- Jól! Képzeld, ma leadtuk a Londoni részt és
egyből debutált, ezért holnap tartunk egy partit. Nem lenne kedved jönni?
- De persze, de mondjad, mit kérsz, mert ,ahogy
elnézem növekszik a sor. – pillantottam a szőkeség háta mögé.
- Rendben, csak két kosár csirkecomb lesz. –
nevette el magát.
- Tessék, itt van, ez pedig 3 font lesz.
- Hozd el a fiúkat is. úgy tuti extra parti
lesz, Ja, meg Bekát is! – mondta teli szájjal, mert ár a rágta is az első husi
falatott.
- Rendben, akkor mmég hívalk. Szia! –
köszöntem el majd kértem a következő vásárló rendelését…
Szia! Na akkor írok meg kommentet, ha már senki.
VálaszTörlésNagyon rossz a blog, de komolyan. Semmi eredetiség, semmi kreativitás és az írásod is nehezen olvasható,sok a helyesírási hiba és néha értelmetlenül és rosszul fogalmazol. Egy fejezet alatt sem tudtál meglepni, de tényleg! És az ,hogy az egyik bejegyzés alatt feliratkozókat kunyerálsz, az már tényleg sok. Plusz még a chat feletti szöveg, hogy a legjobban díjnak örülnél. Nagyon sokan tudtak "népszerű" blogot vezetni, anélkül ,hogy mindenkiből harapófogóval szedtek volna ki véleményt,de te így sem tudsz. Vajon miért? Mert nem tetszik az embereknek és nem is csodálom. Ajánlom, hogy előbb fejlődj valamit az írás terén és ne teljesen tudatlanul hozz létre egy blogot. Kínomban nevettem, mikor olvastalak.
Bocsi, hogy ha megbántottalak, de úgy éreztem ezt muszáj leírnom. Lehet ,hogy most el fogsz hordani mindennek, de meg mutattam pár barátnőmnek a blogodat és teljes mértékben egyet értettek velem.
Szerintem függeszd fel ezt a történetet vagy gyorsan fejezd be és várj a blogolással, esetleg tanulj valamit innen: irokhaakarok.blogspot.hu
Jó indulatból mondom és azért, mert utálom ,mikor sok rossz írású és történetű blogot olvasok.
Szia!
TörlésÉppenséggel ide tévedtem, nem ismerem az írót, a szünetet láttam, és azt, hogy ide jöjjek ha meg akarom tudni miért van...
Már megbocsáss, de hogy jössz te ahhoz, hogy bárkinek is megmond, hogy mit csináljon a blogjával? Függessze fel, és tanuljon meg írni? Ember, éppen így lehet! Ha kipróbálod magad, minél több blogot olvasol, így a blogod is fejlődik! Senki nem születik tökéletes írónak, mindenki fejlődik. Mond csak kit érdekel kinek mutattad meg, semmi jogod ahhoz, hogy megmond mit csináljon az író a blogjával drága...
Csak szólók, nem olvasom a blogot, mert úgy tévedtem ide, de azért kicsit flegma hangnemben mondtad el a véleményed, és jogtalanul... Lehetett volna finomabban, mert attól még hogy te egy ilyen ember vagy, aki így tud véleményt nyilvánítani, attól még az íróknak vannak érzéseik...
Drága, tanulj meg normális lenni az emberekkel szemben, és ne takarózz más barátnőid véleményével, mert attól még nincs jogod azt mondani, hogy zárja be a blogot...
xoxo Katie
U.i: Várom tőled a blogjaimra a fikázást :*
szia ez hiper jó volt de nem tudom nekem nem mindig enged a bloger komizni így most ide írok nekem tetszik a blogod remélem niall és amy
VálaszTörlésaz a véleményem ilyen Blue féle irigykedő utolsó bunkóval ne foglalkozz nem éri meg azért írja mert féltékeny
én szeretem a törit ha minden fejihez nemtudok majd max emailban küldök komit
puszy jóhétvégét
Demon: Nem blze miatt hagytam abba. Egyrészt kell egy kis pihenő másrészt peidg van egy másik történetem aminek ki kell dolgozni az alapjait és amiatt. De azért köszi a biztatást
Törlés