Csak Úgy

Sziasztok!  Nagyon nagyon szépen köszönöm, hogy jött még egy feliratkozó és ha neked is tetszik a blog, te is íratkoz fel! Most azért írok mert fontos kérdezni valóm van és nem akarom majd a fejezetnél húzni az időt. Tehát írok egy új történetett, de mégnem rakom ki blogba, na de a lényeg, hogy egy iker párról szól, de nem tudom a 3 jelölt közűl eldönteni melyik legyen az ikerpár. Tehát kérlek komizzatok  hogy melyik és itt vannak a jelöltek:

 

Claire Holt

Nina Dobrev

Victoria Justice

Előre is köszsönöm ha komiztok. Nekem ez fontos, de nagyon így nagyon, de nagyon örülnék neki ha komiznátok. És az egyik kedves olvasóm blogján Novella verseny van jelentkezni Itt lehet. És az új rész az vasárnap jőn, vagyis inkább ha erre a bejegyzésre összejön 5 elolvastam hamarabb hozom mert már készen vagyok vele igazából, ne de komizni és szavazni, de gyorsan! Hajrá!

Hatodik fejezet ~ Fenyegetések áradata

Sziasztok! Megint itt az új rész :) Kérem, hogy komenteljetek, és tudom, hogy sokatoknak nincs ereje vagy türelmes, de akkor arra kérnélek titeket, hogy az "elolvasva" négyzetet jelöljétek be és iratkozzatok fel. :) És a másik, hogy a szavazás lezárul és megvannak az eredmények. :  

Vagyis az eredmény a 4-6 naponta. Tehát minimum négy maximum 6 naponta fogom hozni a részt. De nem húzom az időt itt az új rész:

Hatodik fejezet

Amy

(ZENE)

 

Már vagy egy órája nézhettem a plafont, mert álmosnak álmos voltam, de nem tudtam elaludni. Egyszer csak valaki kopog.

 - Gyere! – kiáltottam ki, de nem jött válasz. Senki nem nyitott ajtót. Lehet, hogy csak képzelődtem. 10 perc után újra kopognak. – Gyere! – kiabáltam ki újra, de megint nem jött válasz. De ez már tuti nem véletlen! Valamelyik fiú viccelődik velem! Kimentem, de nem volt ott senki. Már vissza akartam menni mikor valami foszforeszkáló dolgot pillantottam meg. Felvettem és egy szöveg volt benne. Mégpedig ez:

Veszélyben vagy! Én csak jót akarok neked! Nem szabad velük barátkoznod! Menj el innen, vagy nem éled meg a holnapot!

Nem vagyok egy ijedős fajta, de ezen nagyon meg ijedtem. Annyira, hogy egy jó nagy sikítottam, amit egyből megbántam hisz már talán éjfél is lehetett. Lábdobogásokat hallottam. lentről jöttek ahol az edző terem volt. De ki az, aki ilyenkor edzeni van? Zayn –t láttam, meg aki először a másik irányba nézett aztán rám. Én még mindig lefagyva álltám ott, de a szemem sarkából láttam, ahogy értetlenül áll.

 - Mi volt ez Amy? A szívrohamot hozod rám. Örülj annak, hogy mivel Taylor azt akarta, hogy itt aludj mi is megengedtük! De nem azért engedtünk, be a házunkba egy örült rajongót, hogy itt holmi kis fecnik miatt, amit valamelyikünk írt síkitson örömében! – én teljesen lefagytam. Talán ő volt a legszimpibb a csapatból és erre ő üvölti le a fejemet.

 - Ezt, ha ti írtátok nagyon hülye, vicc volt. – mutattam felé a fecnit. Ő kivette a kezemből a papírt és elolvasta.

 - Nekem… nem ismerős ez… az… írás. – mondta már ő is rémülten. Gondolom arra gondolt, hogy betörtek a házba. Ekkor újabb lábdobogásokat halottam az emeletről. Most Niall jött le.

 - Mi ez a hangzavar? – jött le fejét fogva.

 - Valaki betört a házunkba! – mondta Zayn.

 - Micsoda?! – eszmélt fel – Elloptak valamit? – futott oda az üvegszekrényhez, ami az ajtóval szembe volt.

 - Nem azt meghallottam volna, de itt hagytak egy üzenetet. – nyújtottam oda Niall –nak aki egyből kikapta a kezemből. Láttam, ahogy szemével gyorsan végig pásztázza az üzenetet, és a szemét félelem járja át.

 - Ezt pont neked küldték? – tartotta fel a cetlit.

 - Igen, de nem ez az első, még francia országban egy ember, akinek nem láttam az arcát kért tőlem egy szál cigit, de mondtam, hogy én nem dohányzom és ő egy cetlit rakott a kezembe, amire az volt írva, hogy veszélyben vagy! Most meg ez. Kicsit kezdek félni.

 - Mindegy! Vannak megszállott emberek. Talán tényleg jobb lenne, ha haza mennél. – én csak bólogattam. Bementem a szobámba és összepakoltam a cuccaimat. Már menni akartam, de Niall oda jött hozzám.

 - Ugye nem képzeled, hogy ilyenkor egyedül haza mész?

 - Miért ne? Kétutcányira lakkom innen. – néztem rá furcsán.

 - Nem baj haza kísérlek, kitudja, mikor támad le az az örült, aki ezt írta. Még egy kis ideig győzködött, de végül beadtam a derekam. Tudtam, hogy nincs otthon senki hisz Mara ma valami munkaügyi dologra ment, Emma meg a barátnőjénél alszik. Mikor benyitottam elképedtem. Minden fel volt forgatva! Az asztalon egy papír volt kinyitottam és ez volt benn: Én megmondtam! Igaz, hogy haza jöttél, de Niall –al! Szerencséd, hogy nem maradtál ott ezért csak a házad forgattam fel! Ne csodálkozz, hogy ha egypár dolgot nem találsz.

Itt betelt a pohár! Dühösen csaptam a földnek a papírt és sírásban törtem ki. Niall viszont még mindig csak ámulva nézett körbe. Egypár másodperc után észhez tért. Felvette a papírt a földről. Gyorsan végig olvasta és a végén kiesett a kezéből. Nekem kipattant a szemem. Mi van, ha a szobámba is bement? És elvitte a gépemet? Azon volt az összes adat. Taylor ruhája a felvételi adatok a diplomai adatok. Akkor kezdhetnék mindent elölről. Gyorsan felugrottam amit Niall kicsit meglepetten fogadott. Gyorsan az emeletre mentem és leellenőriztem mindent, vagyis akartam, de az ajtó zárva volt. Ekkor jutott eszembe, hogy bezártam. Gyorsan a kulcsot kerestem és már nyitottam az ajtót. Szerencsére itt minden rendben volt. Boldogan feküdtem le az ágyra amit Niall még mindig értetlenül nézett.

 - Mi ez a nagy öröm? – ült le mellém.

 - A szobámba nem jött be. – mondtam boldogan.

 - De az egész házat felforgatta és lehet, hogy sok dolgot el is vitt! Hívni kéne a rendőrséget.

 - Igen tényleg Hívni kéne, de már késő van. Te meny haza, és pihend ki magad. – és kikísértem a házból. Fáradtan feküdtem vissza az ágyba és szerencsémre most hamar el is aludtam. Reggel a telefonom csörgésére ébredtem. Beka hívott.

 - Mi az? – mondtam álmosan.

 - A beszélgetéseket általában nem Sziával szoktuk kezdeni?

 - Jól van, szia! De miért hívsz ilyen korán?

 - Ja, tényleg nálatok még csak 6 óra van.

 - Igen! Na de mond.

 - Megyek Londonba! – itt kipattant a szemem. A legjobb barátnőm jön Londonba? Szuper!

 - Komoly? Hogy, hogy?

 - Megyek a Fashion Londonra!

 - Ez Szuper! És mikor jössz?

 - Ma este és az lenne a kérdésem, hogy akkor lakhatok nálatok? – igaz, hogy Beka Londoni, de a szülei Párizsba költöztek mikor mi egyetemre mentünk. És akkor miért lakunk albérletben? Mert Beka bizonyítani akar és eleve a szülei Párizs másik végében laknak.

 - Jó akkor várlak! Szia!

 - Szia! – és letettem. Felöltöztem és megreggeliztem. Egy fél óra múlva mennem kell megint Taylorhoz, mert a ruhákkal valami gond van, ugyanis nem akarok rá cső ruhát tervezni, de akkor valahol szorosabbnak kell lennie és nem akarom, hogy olyan helyen legyen ez ahol kellemetlen. Már indultam volna, amikor csöngettek. Niall ált az ajtóban.

 - Hát te? – kérdeztem.

 - Menünk kéne a rendőrségre.

 - De lehet, hogy nem együtt kéne, hogy menjünk.

 - Nyugi. Már erről is gondolkoztam.

 - Rendben legyen, de csak óvatosan. – és elindultunk a rendőrségre. Azért kellet egy kicsit várni, de kibírtuk.

 - Rendben milyen panasszal jöttek? – kérdezte a jegyzetelő rendőr.

 - A barátnőmet fenyegeti egy idióta. És a házát is felforgatta és lehet, hogy el is vitt egy pár dolgot. Ezeket a leveleket adta. – én elképedtem. Nem vagyok a barátnője. Ő viszont annak hívott.

 - Aha. Igen ezt a kézírást felismerem. Az egyik jós barlangban lakó ember ír így, de ő most szabadságon van. Rendben, ha valami fura történik addig is jelentkezzenek. A nyomozást elindítjuk. – és mentem Taylor stúdiójába. Bent már izgatottan várt.

 - Na, Amy mi tartott ennyi ideig? Tudod milyen régóta várlak? – nézett rám dühösen.

 - Bocsi, csak feltúrták az egész házamat és elmentem a rendőrségre.

 - Oh, sajnálom, bocsi én kérek elnézést, de bemegyünk az öltözőbe?

 - Eddig miért nem mentél be?

 - Mert nálad maradtak a kulcsok.

 - Ja, tényleg. – léptem oda az ajtóhoz. Kinyitottam és a látványtól tátva maradt a szám…

Ötödik fejezet ~ találkozás

Sziasztok! Most elég hamar hoztam az új részt, de mivel nekem a mai szülinap nem volt túl pörgös és suli sem volt ezért hoztam. remélem tetszik majd ez a rész! És két dologra kérnélek titeket.

1: a Meglepetés bejegyzéshez légyszi komenteljetek és ha elolvastátok ezt a rész akkor ha már komentett nem irtok akkor légyszi itt jelöljétek be s "Elolvasva" négyzetett mert nektek egy katintás nekem viszont nagy dolog. és láttom, hogy a két barátnőmőn még ketten olvassák a blogomat csak még nem iratkoztak fel de nem baj.

2: Nagyon szépen kérnélek titeket, hogy ezt a képet lájkoljátok: [Katt]

Előre is nagyon szépen köszönöm, hogy ezeket megteszitek nekem. Üdv: Fantasy

Ja és még egy szavazat kéne mert már megint döntettlen :)

Ötödik fejezet

Amy 

(ZENE)

 

Már egy hete Londonban vagyok. Még ez alatt a kis idő alatt is sokat változott. Beka még Párizsban van és tervezi folyamatosan a ruhákat a Fashion Paris-ra, ugyan is a versenyen felfedezte az egyik fontos személy ezzel kapcsolatban. Én meg most itt vagyok Taylor Swift – nél és ép a méreteit veszem le.

 - Jó akkor mára ennyi a méretek meg vannak, akkor már csak ezekre kell igazítanom a ruhádat. – és kezdtem elpakolni a mérő szalagokat mikor csöngettek.

 - Ó ez biztos Harry. – Sietett Taylor az ajtó felé.

 - Jó én, itt megvárlak. – és már kint is volt az ajtón. Már vagy 10 perce van távol Taylor. Talán itt hagyott? Megnézem. És az ajtó felé vettem az irányt. Mikor meg pillantottam őket elmosolyodtam. Össze illenek. Viszont még egy szőke fiú is volt ott. Gondolom ő is banda tag.

 - Hellosztok! – köszöntem.

 - Oh, szia, Amy! Harryt már ismered, de Niall-al még nem találkoztál. – Mutatott Taylor a szőke srácra.

 - Szia, Amy! Én Niall vagyok. Harry már sokat mesélt rólad. – nyújtotta a kezét.

 - Hello. Tényleg Harold? – vetettem rá egy sejtelmes képet.

 - Na, de tényleg Harry mikor megyünk már a Nando’s – ba? Már éhen halok! – kezdett el Niall kisfiú módjára nyafogni

 - Oh, egy kis kaja rám is férne vagy 2 órája nem ettem semmit. – erre most Harry és Niall nézet rám furán.

 - Ja, ezt nem mondtam. – én szerintem elég röhejes képet vághattam, mert Niall-ból és Harry-ből is kitört a röhögés

 - Most meg mi van?

 - Mindegy menjünk kajálni, mert én meg már 3 órája nem ettem semmit. Csak egy banánt. – Kis idő után mintanyian elindultunk kajálni a Nando’s- ba. Én Niall mellé ültem, mert a szerelmes pár minden féle képen egymás mellé akartak ülni. Én egy nagy adag sült krumplit kértem, a szerelmes pár egy nagy hambit ketten Niall meg egy extra hambit egyedül! Nagyon sokat eszik ez a gyerek, mondjuk én se szem azért keveset.

 - Na, te ugye ide valósi vagy? – kérdezte Niall.

 - Igen itt születtem, csak egy fél éve kiköltöztem Párizsba.

 - Miért mentél el itt is tők jó a hangulat.

 - Hát ezek szerint Harold még sem mesélt olyan sokat. Divattervező vagyok és ezért.

 - Azt hittem ezzel csak ugratsz.  – Nézett Harry-re. – Akkor tényleg felajánlották, hogy nekünk tervez, de te inkább Taylort választottad?

 - Igen.

 - De miért? Hisz nem jobb öt sexy srác között lenni, mint egy dögös csaj mellet. – mondta mosolyogva, viszont Harry köhintett egyet, amin elröhögtem magam.

 - Igen, de én inkább női ruhákat tervezek, nem pedig férfit. És amiket hallottam jobb is, hogy nem vállaltam el, mert akkor még mindig csak a méreteket szedném le, mert egyrészt örültek vagytok, más részt pedig sokan vagytok.

 - Na, ne ezek nem kifogások. – vágta magát durcásba.

 - Lehet, de még így is fogunk találkozni, mert Harry elég sokat jár Taylorhoz. Talán túl sokat. – néztem rá erre ő lesütötte a szemét. Hirtelen két lány jött oda hozzánk sikítva.

 - Úr isten! Harry Styles. Niall Horan, Taylor Swift meg egy rajongó itt a Nando’s – ban! Kaphatunk autogramot?

 - Őhm… Elnézést én nem rajongó vagyok!

 - Hát akkor ki? – nézett rám értetlenül az egyik.

 - Én vagyok Taylor Swift Style – stja.

 - És hogy, hogy egy ilyen fiatal lány a style – astja. – Kérdezte a másik.

 - Én második helyezett lettem egy Nemzeti Divat Gálán!

 - Második? Ugyan már az semmi! – mondta a másik. Ekkor leszegeztem a tekintetemet.

 - Azt hiszem jobb lesz, ha én most megyek. Sziasztok! – öleltem meg Taylort és kimentem az épületből. Nem gondoltam volna, hogy ilyet mondanak majd rólam. Joggal nyertem le a második helyezetett és még egy válogatón is átjutottam az első 30-ba. Ekkor egy tenyeret éreztem a vállamon. Eleinte megijedtem, de mikor megláttam ki az elmosolyodtam.

 - Ne hallgass rájuk, nem tudják, mit beszélnek. És aki az első lett ő már 4 éve tanulja a szakmát. A második hely nagyszám. – mondta Niall.

 - De miért jöttél utánam? Hisz ők a rajongóid. Állítólag ti nagyon szeretitek a rajongóitokat. Miért nem maradtál ott autogramot adni?

 - Igen kedvelem a rajongóimat, hisz ha ők nincsenek most mi se tartanánk itt, de azt viszont utálom, amikor valaki ok nélkül megaláz valakit. – elmosolyodtam. Eleinte az egész One Directiont egy beképzelt nyálgép bandának gondoltam, de megismertem Harry-t, aki tök jó fej meg most Niall –t is, akinek teljesen megért. Talán. Valami villant.

 - Jesszusom Niall minket így lekaptak! Basszus. Mi fog lesz ebből holnapra? - Néztem rá.

 - Mindegy menjünk vissza a Nando’s – ba.

 - De ott van az a két utálatos csaj is! – kontráztam.

 - Most már valószínűleg elmentek.

 - Hah… Jó menjünk úgy is ott hagytam a kajám felét. – adtam be a derekam. Egy két perc alatt ott is voltunk és igen a csajok még ott voltak és ráadásul még a helyünkre is elültekés beszélgettek a szerelmes párral.

 - Na, megmondtam! Még mindig itt vannak. – Mondtam Niall –nak.

 - Ezzel ránk céloztál? – Kérdezte az egyik csaj.

 - Igen rátok!

 - Bocs nem tudom, hogy ki itt a tehetségtelen, de ahogy elnézlek te!

 - Oh, tényleg? Ha jól tudom nem te vagy az, aki 150 szupertehetséges divattervező közül bekerült a top 30 ba és utána második lett.

 - Figyelj a második hely semmi!

 - Várj ismerős vagy nekem valahonnan.

 - Honnan?

 - Basszus! Te testvére vagy Colettenek?

 - Eltaláltad!

 - Ki az a Colette? – kérdezte Harry.

 - Colette az, aki az első lett a versenyen. És én még képes voltam miattad bánkódni. Phüff!

 - Szerintem mennünk kell Harry. – Fogta meg Taylor Harry kezét.

 - Jobb is! – Vetett Niall egy lealázó tekintetett a két lányra. Már a fiúk háta előtt voltunk mikor Taylor felvetett egy ötletet.

 - Figyelj Amy, ugye Mara ma nincs otthon Emma meg az osztálytársánál van.

 - igen. – válaszoltam.

 - Mivel én úgy is itt alszom, mi lenne, ha te is maradnál. A vendégszobában van hely és legalább nem vagy egyedül. – mosolygott rám.

 - Hát nem is tudom…

 - Ez egy nagyon jó ötletet. Szerintem a többiek is megismernének. – Mondta Niall én meg értetlen arcot vágtam. Ezek össze fognak ellenem vagy mi?

 - Jó legyen! De csak egy éjszaka!

 - Hurrá! – ölelt meg Taylor. Bementünk az épületbe. Hát kívülről is nagyon nagy volt te belülről óriási! Taylor megmutatta a szobámat és utána átmentünk a nappaliba ahol a fiúk már vártak.

 - Hello! – pattant fel a jóképű barna hajú kék szemű srác. – Én Louis vagyok. Ő meg Liam. – mutatott a kanapé szélén ülő srácra. – Ő meg itt Zayn és barátnője Perrie és mellette az én barátnőm Eleanour. – mutatott a mellette ülő társaságra.

 - Várj! Perrie, a Little Mix –ből? – csillant fel a szemem.

 - Igen.

 - Akkor a ti style –stotok most állítólag Colette, ugye?

 - Igen, de te ezt honnan tudod? Ugye nem egy örült fan vagy te is? Niall már megint kit hoztál haza? – Nézett szőkeségre.

 - Ő nem egy örült fan! Mond el te inkább Amy.

 - Jó, én vagyok Taylor style –stja. Vagyis azon a versenyen és voltam a második helyezett és Colette az első. Persze szeretlek titeket, de én tartozom az örült fanok közé. – mosolyodtam el.

 - Hűű… Képzelem min mentél át a verseny alatt Colette –vel. Mi lányok ki nem állhatjuk. Mindig más ruhát ad ránk, mint amit kéne. Tegnap például a Koncerten DNA számra adott nekünk egy kis rózsaszín kék összeállítást és a Wings –re pedig egy fekete csőnaci fekte top. Az őrületbe kerget.

 - Átérzem. Ültem le mellé.

 - Akkor te Divattervező vagy? – kérdezte Liam.

 - Igen az vagyok. – bólogattam.

 - Én már kezdek álmos lenni. - Szólalt meg Perrie.

 - Ja, már későre jár szerintem mindenki mennyen aludni vagy a dolgát végezni. – mondta kaján vigyorral Harry.

 - Ezek után mindenki elment aludni. Már vagy egy órája nézhettem a plafont, mert álmosnak álmos voltam, de nem tudtam elaludni. Egyszer csak valaki kopog…

Meglepetés!

Sziasztok!

Ez most itt egy meglepetés bejegyzés! Még pedig azért mert  ma van a szülinapom! Tehát most én ajándékozlak meg titeket azzal, hogy akik ehez a bejegyzéshez a hónap végéig komentelnek azok közt kisorsolom azt, hogy melyikük szerepljen a történetben. Vagyis mondjuk Pál Anna megnyeri akkor ő olyan néven és olyan külsővel szerepelhet a történetben amilyennel csak akar. Egy kisebb, de jelentős szerepet fog kapni ez a személy! Tehát komentre fel!

Amúgy láttátok a One Direction új klipjét? Nem? Akkor katt ide: [KATT]

 Most láttam ezt a képet google-n menjetek rá és állítólag ki írja azt hogy boldog születés napot Fanni. De hisz az én vagyok! És honnan tudja a születés napomat meg a nevemet? Ti értitek, mert én nem! 

Frissiétés: Rájöttem, hogy a google profilomba be van táplálva a születés napom és ezért csinálta nekem ezt a google, mert mikor rá katintottam az én profilom jött be. De kedves a Google! :)
Oh nem nem mindenkinek irja ki csak nekem és nekem is akkor hogy, ha be vagyok jelentkezve. De akkor is kedvessek! :) 

Üdvözlettel: Fantasy!

Ja és a cseréket még ma kirakom, bocs, hogy eddig még nem voltatok kint!

Negyedik fejezet ~ A GÁLA EST

Sziasztok! Nagyon örülök, hogy enyien szavaztatok már, de most éppen döntetlen tehát még egy ember ha lehet szavazzon! :) És megköszönném, hogy, ha elovastátok akkor ott alul bejelölnétek az ELOLVASVA négyzetett. Előre is köszi!

Negyedik fejezet

Amy

(ZENE)

  - Ne hülyéskedj már tuti jól fogunk szerepelni. – próbált megnyugtatni barátnőm, Beka kisebb, nagyobb sikerrel.

 - De, ha mégsem? Ha olyan jó lesz a többi is? Ott fogunk leégni az egész ország előtt.

 - Először is nem, nem fogunk leégni a másik pedig, hogy egész Európa látni fogja, ahogy győzünk!

 - Hát ezzel, mondhatom nagyon megnyugtattál! – és folytattam a hajam bekészítését ugyan is 2 óra múlva indulunk a GÁLA ESTRE. Jó fura, hogy már most a hajamat csinálom, amikor csak 2 óra múlva megyünk, de barátnőm egy irtó nehéz frizurát választott és tuti, hogy ezzel még el fogok tökölni egy kis időt! Na, de a lényeg, hogy komolyan 3 óra választ el a teljes leégéstől vagy a felemelő győzelemtől! Annyira ideges voltam, hogy miközben fésültem a hajam egy jó nagy tincset is kitéptem a hajamból. – Ó még ez is! Basszus most nem tudom ezt a frizurát megcsinálni!

 - Majd, te a másik oldalra fésülöd a hajad! – erre fogta a fésűt és elkezdte a másik oldalra fésülni.  Egy óra múlva készen voltam a hajammal. Aztán jött a smink, ami csak egy egyszerű kék alap volt. A ruhámban voltam már és már csak a simításokat végeztem, mert fél óra múlva indulunk. Dudáltak.

 - Gyere, Amy! Itt a kocsi! – kiabálta a földszintről. kocsi óriási volt. Belülről is nagyon szép volt! A sofőr minket egyből a Stadionba vitt ahol a GÁLA EST volt. Vörös szőnyegekkel volt tele minden. Svéd asztalos ételek tele finomsággal. Egyszerűen gyönyörű volt az egész. A sofőr azt mondta, hogy a bejáratnál várjuk meg az igazgatót. Nagyon hamar meg is jött és az osztályfőnökünkkel egyetemben beléptünk a hallba ahol meg kellet venni a belépőt.

 - Elnézést, de a két hölgy versenyben van hova kell mennünk? – kérdezte Mrs. Aous.

 - Itt ezen az ajtón be ott balra és a statiszták mindent elmondanak.

 - Oké köszönjük.  - és mentünk abba az irányba amerre a nő mutatott. Egy kisseb terembe értünk még rajtunk kivűl sokk kicsivel idősebb és velük, egy korú gyerekekkel. Mindenki egy asztalnál ült és valami kis szerkezetet fogott a kezében. Volt, aki még beszélt is, mint ha valakivel társalogna. Egy úr oda jött hozzánk.

 - üdvözlöm önöket. Kérem, üljenek le ezekhez asztalokhoz hölgyeim. – és két ugyan olyan tükrös asztalra mutatott. – Kezdjék el a kampányolásukat. – és már indult volna el mikor én megszólaltam.

 - Pontosan mit is kell csinálnunk?

 - Ja, igen. Kampányolni. Ami azt takarja, hogy ti elkezdtek hirdetéseket kirakni a megnyitott oldalon. Válaszátok ki a saját neveteket, és ha akartok még tweetcamot is tarthattok, mert a versenybe a közönségnek is van bele szólása.

 - De a közönség hogy látja ezeket? – kérdezte Beka.

 - Kint van, egy nagy kupola terem ott lehet ugyan ilyen kis gépeket kölcsönkérni és vannak asztali gépek is. – én még meg akartam kérdezni, hogy azokat nem szokták- e ellopni, de láttam rajta, hogy türelmetlen ezért inkább hagytam az egészet. Elkezdtem kiposztolni egy bemutatkozót. „Most először indulok ezen a versenyen. Most még eggyel talán nem számítok a nyerésre így, hogy még csak fél éve járok főiskolára, de persze ha nyernék, vagy legalább helyezést elérnék annak is nagyon örülnék. A mostani célom viszont még csak az, hogy a 10- ben benne legyek, mert szerintem azért nem lett olyan rossz a műven és még sokat is foglalkoztam vele… tehát, ha tetszett, amit csináltam akkor küldjenek egy szavazatott vagy lájkoljanak… mindegy csinálják azt, amit ilyenkor kell ezt nem mondta el az útba igazítónk. Kódom: 0321. Amy Steff”

Amint ezt befejeztem gondoltam bele vágok egy tweetcamba, de ekkor muszáj volt elfordulnom a mellettem lévő lány felé. Nem lehetett itt rég hisz csak most vette észre. Haja szög egyenes volt, lazán omlott vállára. Neki nem volt olyan hosszú a haja, mint nekem, de így is nagyon szép volt. Gondolom észrevette, hogy őt nézem, mert felém fordult.

 - Mi van, mit nézel?

 - Szia, én Amy vagyok, és téged, hogy hívnak? – engedtem el fülem mellet a beszólást.

 - Én Colette vagyok. Már 3 éve zsinórban én nyerem ezt a versenyt. – húzta fel az orrát. – Vagyis neked újonc semmi esélyed! Ne is reménykedj, hogy engem le tudsz győzni!

 - Nem akarlak le győzni. Nem nyerni jöttem ide, hanem csak dobogós szeretnék lenni.

 - Hát persze… Mindenki így kezdi a verseny ellőtt, de a végén bőgve távoznak. Jegyezd meg Colette D’Afque –t mindig nyer!

 - Szimpi csaj vagy, de, ha továbbra is így fogsz mindenkivel beszélni, akkor nem maradnak neked barátok. – erre már visszafordult én meg elindítottam a kamerát. Csak annyit mondtam, hogy nagyon jó lenne, ha legalább dobogós lennék meg ilyenek a versennyel kapcsolatban. Ekkor megszólalt a hangos bemondó.

 - Kérem, mindenki sorakozzon fel a kupola terembe vezető lépcsőnél! A verseny mindjárt kezdődik.

 - Jó tudni valók: egyesével fognak titeket szólítani. Aki a nevét halja, felmegy és válaszol a kérdésekre. Utána egyszerre felmegy mindenki és akkor kihirdetik a 3 dobogóst és az egy közönségdíjast. – mondta el a türelmetlen srác. Minden rendben ment addig, amíg engem nem mondtak. Teljesen megy fagyott a vér az ereimben még mozdulni sem bírtam. Szerencsére Beka lökött rajtam egyet. Kint álltam a színpadon és vártam a kérdéseket.

 - Oké akkor gondolom te vagy Amy Steff. Te ugye most először vagy ilyen versenyen. – mondta a mellettem álló nő.

 - Igen most először vagyok ezen a versenyen. – mondtam félénken.

 - Oké és miért akarsz nyerni?

 - Nem szeretnék nyerni. – ekkor kicsi meg lepődöttséget véltem felfedezni a nő arcában.  – Vagyis, de persze szeretnék nyerni, de most nem ez a fő célom. Most először vagyok itt szinte biztos, hogy nem nyerek, ezért csak dobogós szeretnék lenni. Én azzal teljesen meg lennék elégedve.

 - Óóó… ez furcsa. Te vagy az első ki nem győzni jött ide, hanem inkább tanulni. Na de akkor, utolsó kérdés. Mikor van a szülinapod?

 - Ez fura kérdés, de elmondom. Február 22-én.

 - Az nagyon közzel van. Pontosabban most péntek igaz?

 - Igen most péntek.

 - Na, ez csodás. Önök ajándékozzák meg ezt a kis lányt azzal, hogy szülinapja alkalmából küldenek rá egy szavazatott. Viszlát Amy. – és egy ember lekísért engem a színpadról. Reménykedtem benne, hogy Bekának is sikerült ilyen jól, mint nekem. Egy ideig elbambulhattam, mert Colette ébresztett fel émbergésemből.

 - Na, láttad milyen jól szerepeltem? Hahó! Figyelsz, te egyel talán?! – kezdet dühös lenni.

 - Ja, bocs kicsit elmerültem a gondolataimban.

 - azt látom. Na, de a lényeg, hogy én csodásan szerepeltem nem úgy, mint te és hidd, el én fogok győzni. – és hátat fordított és elment a kis terem felé. Kicsit teljesen úgy éreztem magam, mint a sorozatokban lévő szépség versenyeken, hogy van egy széplány, aki undok meg egy másik széplány, aki viszont kedves, de most indul, először aztán megnyeri. Ekkor a hangosbemondó újra megszólalt.

 - A versenyzők menjenek fel a színpadra és ott foglalják el helyüket az asztaloknál. Mindenkinek ki van téve egy kis cetli, hogy hova kell ülnie. – mondta a dörmögős hang. Én kimentem a színpadra és leültem az egyik asztalhoz ahol a nevemet láttam. Az asztalok mindegyike 5 személyes volt. Annál az asztalnál ahol én ültem ott ölt még Colette, egy asszem Amber nevű lány és még két idegen. Az viszont gond volt, hogy Beka a másik asztalnál ült. Mikor Colettre néztem kicsi kételyt mertem felfedezni szemében. Lehet, hogy asztalonként vannak, a helyezzetek és megijed, hogy ha én is ott vagyok, akkor vagy elől vagyok, vagy ő van hátul. Ekkor a nő megindult és elkezdett beszélni.

 - A Szavazatok meg vannak. Most elmondom az utolsó asztalt. – tehát akkor igazam volt tényleg így vannak az asztalok. – Az utolsó asztal… a 3 asztal. – és a terem másik végében lévő étkező alkalmatosságra mutatott. Ezután felsorolta a neveket. végül a 6 asztalból 3 maradt. Ezek közt volt az enyém meg Bekájé is. Vajon most mi lesz?

 - A harmadik helyezett asztal pedig a 4 asztal. – Az az asztal volt az idegen, vagyis az én meg a Beka asztala maradt. Felsorolta úgyszintén a neveket és megint bele kezdet az asztalos dumába. – A második asztal az 1-es asztal. – Ez volt Bekájéké. Láttam barátnőmet elszontyolodni, de az asztalnál is ő volt az első, vagyis a 6. helyezett. Ekkor már csak a mi asztalunk maradt. Bemutatta az 5., 4. és a 3. helyezetett. Ekkor gyorsan Colettere néztem, akin teljesen meglátszódót az akódalom. – A 2. helyezett pedig… Amy Steff. – megkönnyebbültem. Tényleg inkább boldog voltam, mint szomorú, hogy lekéstem az első helyről. De a lényeg, hogy míg így is tervezhetek ruhát valakinek! Felálltam és kimentem a színpadra.

 - Nagyon szépen köszönöm ezt a sok szavazatott. Álmomban sem gondoltam volna, hogy idáig el tudok jutni! Nagyon szépen köszönöm mindenkinek. – és visszaültem az asztalhoz. Viszont itt Colette lenéző pillantása fogadott, de nem érdekelt. Hahó, második lettem, viszont Beka kicsit zavart hisz ő is nagyon szépet készített.

 - Nagyon szépen köszönöm mindenkinek. És örülök, hogy ez már zsinórban a 4. győzelmem. És remélem lesz 5. is.

 - Ő Colette nem lesz 5! – mondta a műsorvezető nő.

 - Mi miért nem? – Kérdezte rémülten

 - Azért már akkor ügye már megkapod a diplomádat. – Erre Colette csak vadul bólogatott. – Na, erre a versenyre csak azok jelentkezhetek kiknek még nincs divat diplomájuk. Vagyis ha megkapod, akkor már nem szerepelhetsz e versenyen.

 - Oké. – és szép lassan visszaballagott a helyére. Gondolom észrevette, hogy mosolygok, mert megint meghangoztatott egy kis beszólást. – Lehet, hogy jövőre nem indulhatok, de idén akkor is levertelek. – Engem nagyon nem érdekelt a hozzá szólása. Most semmi se tudta levakarni az arcomról a mosolyt. Mikor vége lett a Gálának oda jött hozzám a szervező.

 - Rendben te vagy a második helyezett ugye?

 - Igen én vagyok.

 - Oké akkor te Taylor Swift -nek fogod tervezni a ruháját.

 - Ő nem lehetne egy csapatnak inkább?

 - Jó még ott van a One Direction.

 - Nem lehet a Little Mix?

 - Az már az első helyezetté.

 - Akkor mind a kettő? – vetettem fel az újabb ötletet.

 - Nem döntened kell. – ez nehéz volt, mert eleinte csapatoknak akartam tervezni, de nem egy fiú bandának, akiről azt sem tudom, hogy kicsoda. Viszont Taylor Swiftet nagyon szeretem, De egyedül van, de lány.

 - Jó akkor legyen Taylor Swift. – Mondtam ki végül a döntésem. Erre az úr egy cetlit adott a kezembe azzal a mondattal, hogy ez Taylor Swift telefon száma és, hogy holnap csörgessem meg. Teljesen elájultam. Ezek után elmentem megkeresni Bekát. Viszont WC-znem is nagyon kellet. Bent sírást hallottam. Mégpedig nagyon ismerőset. Hát persze! Hisz ez Beka. Úr isten biztos sír, amiért nem ért el helyezést. Bekopogtam.

 - Foglalt! – jött a válasz bentről.

 - Beka én vagyok az, Amy! –ekkor ki nyílt az ajtó és kijött. A haja félre ált, a sminkje szét volt folyva. Ráfért egy kis igazítás.

 - Figyelj, most szépen megmosod az arcodat hideg vízzel és utána a sminkedet újra fested!

 - Rendben, de legalább elmondod, hogy melyik sztárnak fogsz tervezni?

 - Oh, hát Taylor Swiftnek.

 - Tényleg? Na, ne! És most mi van, hogy fog erről értesülni?

 - Meg van a telefon száma! – sikítottam.

 - Ez szuper! Na de most mennünk kell haza hisz Emma még mindig otthon van egyedül.

 - Oh, tényleg. De valószínűleg vagy tévézik, vagy már rég alszik. Nem tévézik Mrs. Klinika maraton van.

 - De nem tud Franciául.

 - De valamennyire tud, mert elolvasta a francia SMS-emet.

 - Hm?

 - Mindegy most menjünk, mert már és is fáradt vagyok. – ásítottam egyet és pislogtam egy nagyot…