Tizenharmadik fejezet ~ És megtetted?

Hello! Kicsi késéssel, de meghoztam! És boldog húsvétot mindenkinek! És nagyon köszönöm a ti húsvéti ajandékottokkat . Igen godolom most meglepődtetek hisz nem adtatok semmit pedig, de: Nagyon szépen köszönöm a plusz 2 feliratkozót! A következő rész akkor jön ha meg lesz a 3 "elolvastam" és a 2 komment (A komik jöhetnek chatbe is) Na de nem húzom az időtt itt az új rész [ Kicsit béna lett, de mindegy remélem tetszeni fog ;)] :

Tizenharmadik fejezet

Amy

 

(ZENE)

Hívtam egy taxit és úgy jöttem haza. Próbáltam eltüntetni a könny nyomait, kisebb nagyobb sikerrel. Kifizettem a sofőrnek a pénzt és kiszálltam. Már innen kintről is hallottam, ahogy Beka és Emma hancúroznak. Bementem egyenesen fel a szobámba, de bal szerencsémre ezt barátnőm észrevette és jött utánam.

 - Na, milyen volt a randi?- fogta meg a vállam és így megfordított. Amint meglátta fátyolos tekintettemet lehervadt a mosoly az arcáról. – Valami baj volt? Csak ki akart használni?

 - Nem, semmi ilyesmiről nincs szó! Én hibáztam, de hagy öltözzek át és mindent elmondok. – szipogtam, majd bementem a szobámba és felvettem egy melegítőt. Beka leült az ágyra mellém és kíváncsian nézett rám. – A randi csodás volt. Elvitt egy étterembe, egy gyönyörűbe utána meg föl vitt a London Eye –re… Aztán ott beszélgettünk… és… minden felébredt bennem, ahogy beszéltünk. Jacques, Párizs, az, amit ő akart velem tenni meg a tegnap előtti nap… a végén meg akart csókolni, de én most nem állnék készen egy kapcsolatra ezért eltoltam magamtól. És félek, hogy ezt rossz néven vette. – mondtam el az egészet, de a mellettem lévő lány rezzenés telen arccal nézett

 - Akkor most ő szabad? – kérdezte. Meglepett ez a kérdés, de igazából igen szabad.

 - Igen az…

 - De, hogy érted azt, hogy tegnap előtti nap. Akkor engedtek ki a kórházból.

 - Igen… még ezt sem mondtam el senkinek, de ha nem baj nem most beszélném meg. vesszek egy meleg fürdőt és talán utána. – ő csak egy aprót bólintott én meg kimentem a fürdő szobába. Meg engedtem a vizet és beültem. A telefonomat levettem a pultról és elkezdtem böngészni. Megnéztem a Twitter –t Facebookot mindent. És kicsit számolgattam is és rájöttem, hogy Mara túl sokat költ rám. Ezért elhatároztam, hogy munkába állok, és majd veszek egy saját házat. Sőt láttam, hogy a Nando’s –ban állás felvétel van. Az interneten már jelentkeztem is. Kiugrottam a kádból, visszaöltöztem és leszaladtam a konyhába ahol a többiek vacsoráztak.

 - Dolgozni fogok! – ugrottam oda hozzájuk, amitől Mara kiköpte a fantáját.

 - Basszus ne ilyezgess! És amúgy is te most is dolgozol. – szólt nővérem.

 - Igen, dolgozom, de kiszámoltam és neked sokba kerül eltartani Emmát magadat meg a házat, ezért plusz munkát vállalok és egy két hónapon belül veszek egy saját házat. – ültem le melléjük.

 - Jó, de először állást kell találnod.

 - Már találtam, és jelentkeztem is!

 - Hova? – kérdezte Beka.

 - A Nando’s –ba.

 - Az jó! És mikor kell bemenned?

 - Holnap hívnak, majd, hogy mikor.

 - Öhh… Beszélhetnénk, Amy? – majd barátnőm felállt a pulttól, berakta a mosogatóba a tányérját és behúzott az árnyék szobába. Az árnyék szoba nálunk olyan hely ahol fontos olyan dolgokat szeretnénk megbeszélni, ami a többiekre nem, tartozik, vagy csak egyszerűen nyugizni szeretne az ember.

 - Miért hoztál be ide? – és lehuppantam az egyik babzsákra.

 - Volt az a dolog… és az mondtad, hogy elmondod.

 - Jó essünk túl rajta… Nos, ugye tudod miért szakítottam Jacques –el. – csak bólintott. – Volt egy ember, aki fenyegetett, leveleket hagyott, felforgatta a házamat, és e-miatt rúgtak ki Taylor –tól. Kiderült, hogy ez az ember a volt francia barátom. Egyik nap elmentem kiszellőztetni a fejemet, de az a görény meglőtt. Elvéreztem az ő karjaiban, aki nem volt hajlandó segíteni. A kórházban újra találkoztunk és adott egy címet, hogy menjek el oda. És el is mentem…

 - És megeteted? – csuklott el a hangja.

 - Nem. Nem bírtam megtenni elsírtam magam, ő meg elgondolkozott… Elengedett, és tegnap visszautazott Párizsba.

 - Oh, így már értem.

 - Most nem tudok megbízni egyetlen fiúban sem. – amint kimondtam e mondatott a telefonom csörögni kezdett. Mégpedig a Little Mix –től a Madhouse, vagy is Perrie hívott.

 - Szia! – köszöntem.

 - Szia. Lenne egy kérdésem.

 - Oké mi az?

 - Te mit tettél Niall –el? – ordított bele a telefonba.

 - Semmit. Csak voltam ma vele egy randin.

 - Te akkor a randin történt valami, mert Zayn azt mesélte, hogy egy fél órával később jött haza. Először azt hitték, hogy elhancúroztatok egy kicsit, de ezek szerint nem ez történt, mert azóta még enni se jött ki a szobájából. Ja, tényleg van egy dugi retesze ilyen esetekre.

 - Ilyen durci esetekre?

 - Igen. De mond, el, kérlek, hogy mi történt. – kezdett nyávogni, mint egy 4 éves.

 - Jól van na. Csak annyi történt, hogy van egypár sokkoló emlékem a közelmúltból és most képtelen vagyok arra, hogy kapcsolati módon megbizzak egy fiúban. – fakadtam ki.

 - Oh, hát… Oké. Akkor, szia. – és letette a telefont

Két héttel később

Sok dolog történ az óta. Természetesen találkoztam Niall –al, és rájöttem arra, hogy én tényleg nagyon kedvelem. Talán túlságosan is, de amúgy is most nem vallhattok neki szerelmet, mert egyrészt akkor én utasítottam el, másrészt nem akarok most kapcsolat, harmad rész még az sem biztos, hogy ez az érzés az, amire én gondolok. A Nando’s –ba fel is vettek. És most is éppen itt vagyok és dolgozom.

 - Elnézést! Egy kis csirkecombot kérnék szépen! – kezd el integetni egy vevő az arcom előtt.

 - Jaj, bocsánat máris hozom. – térek észhez. – Egy kis csirkecomb lesz! – kiabálok be Lizy –nek akivel még az interjún barátkoztam össze.

 - Köszönöm. – tettem le az ételt az előbb említett ember elé, aki durcása elvette és lecsapta pénzt elém. Ekkor az ajtóban belépet egy ismerős alak. Amint megpillantott örülten kezdett futni. Szerencsére az én soromban nem állt senki ezért pont betudott, elém állni.

 - Jennette! – próbáltam megölelni csak hát a pult közbe vágott.

 - Jaj, azt hittem, hogy soha többé nem látlak! – próbált ő is a nyakamba borulni.

 - Na és hogy megy a show?

 - Jól! Képzeld, ma leadtuk a Londoni részt és egyből debutált, ezért holnap tartunk egy partit. Nem lenne kedved jönni?

 - De persze, de mondjad, mit kérsz, mert ,ahogy elnézem növekszik a sor. – pillantottam a szőkeség háta mögé.

 - Rendben, csak két kosár csirkecomb lesz. – nevette el magát.

 - Tessék, itt van, ez pedig 3 font lesz.

 - Hozd el a fiúkat is. úgy tuti extra parti lesz, Ja, meg Bekát is! – mondta teli szájjal, mert ár a rágta is az első husi falatott.

 - Rendben, akkor mmég hívalk. Szia! – köszöntem el majd kértem a következő vásárló rendelését…