Fontos!

Sziasztok! Megkérnélek titeket ahhoz, hogy ezt a bejegyzést figyelmesen olvassátok el és komenteljetek ---> KATT!

KÖSZÖNÖM: xoxox Fanny

A BLOG BEZÁR! ÖRÖKRE!

A blog örökre bezár! Ezt a történetet nagyon elrontottam! Most röviden leírom ide hogy mi lett volna a folytatásban:

• Beka, Amy barátnője már titokban bele volt zúgva Niall-ba! Niall féltékenyé akarta tenni Amyt. A partin amit Jennette rendezett, Niall és Beka már rég szemeztek, és Niall felkérte egy táncra. Majd csókolóztak. Ezt viszont Amy látta és akkor jött rá, hogy ő tényleg szereti Niallt. Kiment a folyosóra és ott sírt. Conor az egyik fiú a partyról éppen jött vissza a cigizésből és akkor látta őt ott.
• Conor és Amy összejöttek, úgy ahogy Beka és Niall is.
• Majd Conor az világ másik felére költözött volna és ezért szakított Amyval.
• Majd Niall megcsalta volna Bekát Amyval. - Itt lett volna vége az első évadnak.

Második évad:

• Már egy jó ideje járt Amy és Niall (6 hónap) ezért megérte Niall Amy kezét.
• Az esküvői készletekben közben feltűnt volna Amy édesapja aki bevallotta, hogy ő nem halt meg a balesetben és elakarta volna vinni magával  a lányait Ausztráliáiba.
• Ez nem sikerült volna neki
• Az esküvő napján viszont Amyt elrabolják így 2 órával később ér vissza. Mindenki azt hiszi, hogy Niallt csalja. De végül meg van az esküvő és boldogan élnek míg meg nem halnak! 

Sajnálom, de vége! fogok majd írni még egy történetet ezért lesz még bejegyzés!

Tizenharmadik fejezet ~ És megtetted?

Hello! Kicsi késéssel, de meghoztam! És boldog húsvétot mindenkinek! És nagyon köszönöm a ti húsvéti ajandékottokkat . Igen godolom most meglepődtetek hisz nem adtatok semmit pedig, de: Nagyon szépen köszönöm a plusz 2 feliratkozót! A következő rész akkor jön ha meg lesz a 3 "elolvastam" és a 2 komment (A komik jöhetnek chatbe is) Na de nem húzom az időtt itt az új rész [ Kicsit béna lett, de mindegy remélem tetszeni fog ;)] :

Tizenharmadik fejezet

Amy

 

(ZENE)

Hívtam egy taxit és úgy jöttem haza. Próbáltam eltüntetni a könny nyomait, kisebb nagyobb sikerrel. Kifizettem a sofőrnek a pénzt és kiszálltam. Már innen kintről is hallottam, ahogy Beka és Emma hancúroznak. Bementem egyenesen fel a szobámba, de bal szerencsémre ezt barátnőm észrevette és jött utánam.

 - Na, milyen volt a randi?- fogta meg a vállam és így megfordított. Amint meglátta fátyolos tekintettemet lehervadt a mosoly az arcáról. – Valami baj volt? Csak ki akart használni?

 - Nem, semmi ilyesmiről nincs szó! Én hibáztam, de hagy öltözzek át és mindent elmondok. – szipogtam, majd bementem a szobámba és felvettem egy melegítőt. Beka leült az ágyra mellém és kíváncsian nézett rám. – A randi csodás volt. Elvitt egy étterembe, egy gyönyörűbe utána meg föl vitt a London Eye –re… Aztán ott beszélgettünk… és… minden felébredt bennem, ahogy beszéltünk. Jacques, Párizs, az, amit ő akart velem tenni meg a tegnap előtti nap… a végén meg akart csókolni, de én most nem állnék készen egy kapcsolatra ezért eltoltam magamtól. És félek, hogy ezt rossz néven vette. – mondtam el az egészet, de a mellettem lévő lány rezzenés telen arccal nézett

 - Akkor most ő szabad? – kérdezte. Meglepett ez a kérdés, de igazából igen szabad.

 - Igen az…

 - De, hogy érted azt, hogy tegnap előtti nap. Akkor engedtek ki a kórházból.

 - Igen… még ezt sem mondtam el senkinek, de ha nem baj nem most beszélném meg. vesszek egy meleg fürdőt és talán utána. – ő csak egy aprót bólintott én meg kimentem a fürdő szobába. Meg engedtem a vizet és beültem. A telefonomat levettem a pultról és elkezdtem böngészni. Megnéztem a Twitter –t Facebookot mindent. És kicsit számolgattam is és rájöttem, hogy Mara túl sokat költ rám. Ezért elhatároztam, hogy munkába állok, és majd veszek egy saját házat. Sőt láttam, hogy a Nando’s –ban állás felvétel van. Az interneten már jelentkeztem is. Kiugrottam a kádból, visszaöltöztem és leszaladtam a konyhába ahol a többiek vacsoráztak.

 - Dolgozni fogok! – ugrottam oda hozzájuk, amitől Mara kiköpte a fantáját.

 - Basszus ne ilyezgess! És amúgy is te most is dolgozol. – szólt nővérem.

 - Igen, dolgozom, de kiszámoltam és neked sokba kerül eltartani Emmát magadat meg a házat, ezért plusz munkát vállalok és egy két hónapon belül veszek egy saját házat. – ültem le melléjük.

 - Jó, de először állást kell találnod.

 - Már találtam, és jelentkeztem is!

 - Hova? – kérdezte Beka.

 - A Nando’s –ba.

 - Az jó! És mikor kell bemenned?

 - Holnap hívnak, majd, hogy mikor.

 - Öhh… Beszélhetnénk, Amy? – majd barátnőm felállt a pulttól, berakta a mosogatóba a tányérját és behúzott az árnyék szobába. Az árnyék szoba nálunk olyan hely ahol fontos olyan dolgokat szeretnénk megbeszélni, ami a többiekre nem, tartozik, vagy csak egyszerűen nyugizni szeretne az ember.

 - Miért hoztál be ide? – és lehuppantam az egyik babzsákra.

 - Volt az a dolog… és az mondtad, hogy elmondod.

 - Jó essünk túl rajta… Nos, ugye tudod miért szakítottam Jacques –el. – csak bólintott. – Volt egy ember, aki fenyegetett, leveleket hagyott, felforgatta a házamat, és e-miatt rúgtak ki Taylor –tól. Kiderült, hogy ez az ember a volt francia barátom. Egyik nap elmentem kiszellőztetni a fejemet, de az a görény meglőtt. Elvéreztem az ő karjaiban, aki nem volt hajlandó segíteni. A kórházban újra találkoztunk és adott egy címet, hogy menjek el oda. És el is mentem…

 - És megeteted? – csuklott el a hangja.

 - Nem. Nem bírtam megtenni elsírtam magam, ő meg elgondolkozott… Elengedett, és tegnap visszautazott Párizsba.

 - Oh, így már értem.

 - Most nem tudok megbízni egyetlen fiúban sem. – amint kimondtam e mondatott a telefonom csörögni kezdett. Mégpedig a Little Mix –től a Madhouse, vagy is Perrie hívott.

 - Szia! – köszöntem.

 - Szia. Lenne egy kérdésem.

 - Oké mi az?

 - Te mit tettél Niall –el? – ordított bele a telefonba.

 - Semmit. Csak voltam ma vele egy randin.

 - Te akkor a randin történt valami, mert Zayn azt mesélte, hogy egy fél órával később jött haza. Először azt hitték, hogy elhancúroztatok egy kicsit, de ezek szerint nem ez történt, mert azóta még enni se jött ki a szobájából. Ja, tényleg van egy dugi retesze ilyen esetekre.

 - Ilyen durci esetekre?

 - Igen. De mond, el, kérlek, hogy mi történt. – kezdett nyávogni, mint egy 4 éves.

 - Jól van na. Csak annyi történt, hogy van egypár sokkoló emlékem a közelmúltból és most képtelen vagyok arra, hogy kapcsolati módon megbizzak egy fiúban. – fakadtam ki.

 - Oh, hát… Oké. Akkor, szia. – és letette a telefont

Két héttel később

Sok dolog történ az óta. Természetesen találkoztam Niall –al, és rájöttem arra, hogy én tényleg nagyon kedvelem. Talán túlságosan is, de amúgy is most nem vallhattok neki szerelmet, mert egyrészt akkor én utasítottam el, másrészt nem akarok most kapcsolat, harmad rész még az sem biztos, hogy ez az érzés az, amire én gondolok. A Nando’s –ba fel is vettek. És most is éppen itt vagyok és dolgozom.

 - Elnézést! Egy kis csirkecombot kérnék szépen! – kezd el integetni egy vevő az arcom előtt.

 - Jaj, bocsánat máris hozom. – térek észhez. – Egy kis csirkecomb lesz! – kiabálok be Lizy –nek akivel még az interjún barátkoztam össze.

 - Köszönöm. – tettem le az ételt az előbb említett ember elé, aki durcása elvette és lecsapta pénzt elém. Ekkor az ajtóban belépet egy ismerős alak. Amint megpillantott örülten kezdett futni. Szerencsére az én soromban nem állt senki ezért pont betudott, elém állni.

 - Jennette! – próbáltam megölelni csak hát a pult közbe vágott.

 - Jaj, azt hittem, hogy soha többé nem látlak! – próbált ő is a nyakamba borulni.

 - Na és hogy megy a show?

 - Jól! Képzeld, ma leadtuk a Londoni részt és egyből debutált, ezért holnap tartunk egy partit. Nem lenne kedved jönni?

 - De persze, de mondjad, mit kérsz, mert ,ahogy elnézem növekszik a sor. – pillantottam a szőkeség háta mögé.

 - Rendben, csak két kosár csirkecomb lesz. – nevette el magát.

 - Tessék, itt van, ez pedig 3 font lesz.

 - Hozd el a fiúkat is. úgy tuti extra parti lesz, Ja, meg Bekát is! – mondta teli szájjal, mert ár a rágta is az első husi falatott.

 - Rendben, akkor mmég hívalk. Szia! – köszöntem el majd kértem a következő vásárló rendelését…

Díj 3 *-*

El sem hiszem! egy nap allatt 2 díj! ez csodás! nagyon szépen köszönöm BriAnnának


Szabályok:
1. Ha megkaptad a DÍJAT, készíts róla egy bejegyzést és tedd ki a fent látható KÉPET!
2. ŐSZINTÉN kell válaszolnod a kérdésekre!
3. Összesen 5 SZEMÉLYNEK kell tovább adnod.
4. Ezt egytől-egyig ÁT KELL MÁSOLNOD a lapodra, kivéve a válaszokat!
5. A díjat VISSZAFELÉ NEM LEHET adni! (Annak nem adhatod akitől kaptad, viszont többször is kaphatsz ilyen díjat.) 

11 kérdés:
1.)Kedvenc tantárgy? Talán matek? [nam azért mert stéber lennék hanem mert laza óra]
2.)Ismered a GoodLike-os srác videóit? nem
3.)Megnéznéd a Spring Breakers-t? - sztem nem
4.)Rihanna vagy Beyonce? -Rihanna ;)
5.)Vannak képek a faladon? - HOGYNE!! :D /ha a poszter annak számít, akkor nagyon sok :D /
6.)MTV vagy VIVA? - VIVA 
7.)Sportolsz? Mit? Szereted? Táncolok
8.)Oldaltáska, vagy hátizsák az iskolában?ha sok a köny hátizsák, ha nem például pénteken akkor oldaltáska.
9.)Milyen idegennyelvet tanulsz? - Francia
10.)Miért szereted a blogolást? - Sokszor ki kell, hogy fejezzem magam valamivel ezért elkezdtem naplót írni. barátnőm "véletlenűl" bele olvasott és ajálta a blog írást. nekem bejött és még most is csinálom és mivel szerintem ez olan mint a napló írás amit szeretek ezt is szeretem
11.)Tavasz, vagy nyár? -Tavasz és nyár között XD

Tizenkettedik fejezet ~ Nem állok készen

Sziasztok! a következő rész akkor hozom ha meg lesz a 3 "elolvastam" és + egy komi! ( a komi mehet chatbe is!) Ez a rész szerintem kicsit drámai lett, de én eleve egy érzékenyebb tipus vagyok, de nem is húzom az időt itt a rész!

Tizenkettedik fejezet

Beka

(ZENE)

Most mér itt lakom Amy -éknál, ugyan is az a fura dolog, ami miatt nem lakhattam itt elmúlt. Most itt ülünk a púltton Mara főz, mi ketten pedig forró csokit iszunk.

 - Tehát csak úgy küldött neked egy SMS –t amikor ott állt tőled 1 méterre? – kérdeztem és belekortyoltam a finom innivalóba.

 - Igen, de megértem. Én sem merném személyesen megkérdezni és így szerintem cuki volt. – mosolyodott el.

 - De, hogy, hogy el akart hívni randira?

 - Nem tudom. – tárta szét a kezét.

 - Én mondtam neki. Az egész ünneplés alatt téged nézett, és mondtam, hogy hívjon el téged. – fordult hátra Mara.

 - Te mondtad? – mondtuk kórúsban

 - Igen, de mi baj lehet belőle?

 - Ez igaz. Na, de gyere készülnünk kell! – rántottam meg barátnőm kezét. Fent a szobájában elkezdtem válogatni a ruhák közt, de semmi jót nem találtam. – Neked, hogy, hogy nincs semmi jó cuccod? Nem voltál még randin? – fordultam felé.

 - De voltám például ott volt Jacques.

 - Jó, de az nem normális randi volt. Kosarazni mentetek.

 - A kérdés az volt, hogy voltam-e randevún. És az az volt, csak nem elegáns, de ez se lesz az, csak ne sport cipőben legyek ez a lényeg.

 - Mind egy. A lényeg nincs jó ruhád egy randira ezért most az n ruhám közül veszel fel valamit!

 - De a te ruháid túl elegánsak. – húzott egy fintort.

 - Nem baj! – és oda toltam az én szekrényem elé. – Hümm. Legyen, mondjuk ez? – és elé tartottam. – nem ez nem jó. Akkor ez? Nem ez sem.

 - És mi lenne, ha én választanám ki a saját ruhámat a saját találkozómra?

 - Oké, de mesélj már erről a Niall – ről. – ültem le mellé.

 - Hát szőke, kék szemű nem sokkal nagyobb, mint én, Írországból származik és egy bandában játszik. – sorolta barátnőm.

 - Hát sok sikert nekik a befutáshoz.

 - Már van egy platina albumuk.

 - Ja, tehát akkor te most egy nemzetközi sztárral fogsz randira menni?

 - Aha, mondjuk. – vonta meg a vállát.

 - Akkor egy extra jó összeállítást kell létre hoznunk! – ugrottam fel.

 - Jaj, ne. – dőlt hátra az ágyon.

 - Gyerünk! Próbáld fel ezt. – és a kezébe nyomtam egy sárga ruhát. Egy perccel később jött ki. – Áh, nem, nem ez nem lesz jó! – és visszaküldtem. A 20. ruha után már dühösen szól hozzám.

 - Figyelj! Én is Style –ist vagyok, én is kitudok, magamnak választani egy normális ruhát a SAJÁTJAIM közül. – hangsúlyozta a sajátjaim szót. Dühösen oda caflatott a saját szekrényéhez és elkezdett benne turkálni. Végül a kezébe vette a kiválasztott darabokat majd bement a fürdőbe és 1-2 perc múlva kijött a lenge, de nem sportos fekete és vaj színű ruhában amihez kiegészítőként egy barna táskát és egy lapos fehér vászoncipőt vett fel, felső fedőnek meg egy szép fekete lenge kabátot vett fel. Nagyon jól nézett ki és pont eltalálta. – Na? - szólalt meg.

 - Ez… ez csodás! Uhh ebben nagyon fogsz tetszeni Niall – nek! – ámultam el.

 - Akkor jó. Mutassak róla képet? – és lehuppant a laptopja elé én meg mellé. Tágra nyílt szemekkel. Amint megnyitotta Google kép keresőt mosolyra híztam a számat. Tényleg egy aranyos kisfiús hatású arca van. A legtöbb kép az fotós készítette, de találtunk egypár olyan képet is, amin a többi banda taggal örültködik. Aztán mutatott egypár videót. Hát mind ne mondjak, jó viccei vannak és a nevetése, nos, attól nekem is nevethetnékem lesz. Félek, hogy már így a videóktól és képektől és bekerített egy olyan érzés, aminek nem kéne.

Amy

Éppen mutogattam a képeket Bekának Niall –ről amikor csöngettek.

 - Nyitom! – kiáltott fel Emma. – Amy! Egy szőke srác téged keres! – kiáltott fel újra én meg már lent is voltam.

 - Szia! – köszöntem.

 - Hello. Csinos vagy. – mosolygott. A kocsihoz vezetett én meg beültem az anyós ülésre.

 - Hova megyünk? – kérdeztem.

 - Titok!

 - Ne már! Miért nem mondod meg? – kezdtem ál durcizni.

 - Mert azt szeretném, ha meglepetés lenne. Nem akarom ellőni poént.

 - Valami vígjátékra akarsz elvinni? – próbálkoztam.

 - Nem mondok semmit! De nyugodj, meg mindjárt ott vagyunk. – nézett rám. Három percen belül már ott is voltunk egy kis régi épület előtt Kívül régi hatása volt, de amint beléptünk megláttuk a szép boltozatot. Ahova jöttünk egy kis nyugodt kávézó volt. Leültünk egy sarokban lévő két személyes asztalhoz.

 - Hozhatok valamit? – jelent meg a pincér.

 - Én licsi levet kérnék szépen. – mondtam.

 - Én is azt kérnék. – majd elment pincér. – De, hogy, hogy itt maradhatsz? – fordult felém.

 - Úgy néz ki nem nagyin figyeltél tegnap. – nevettem. - A testvérem, Mara menedzsereli a Little Mix –et és új Style –ist kellett nekik és engem vettek fel.

 - Mivel nem tudunk sokat egymásról játszunk valami ismerkedős játékot.

 - Mire gondolsz?

 - Hát mondasz 3 dolgot magadról aztán meg én.

 - Oké. Hát… 19 éves vagyok, Londonba valósi, és mikor 16 voltam a szüleim meghaltak ezért Marának egyből munkát kellet vállalnia mert minket nem adnak árva házba, mert a testvérem már hivatalosan is nagykorú volt ezért ő el kellet, hogy tartson minket.

 - Oh, az nehéz időszak lehetett.

 - Eleinte az volt, de egy idő után én délutáni munkát vállaltam és utána megmentem egyetemre Bekával így mi ketten eltudjuk, magunkat tartani Mara meg Emmát.

 - Most én jövök. Ugye Írországból származom, én is 19 éves vagyok és szeretek enni.

 - Azt látom. Tegnap a Hamburgerek felét meg etted.

 - Hé, akkor még nem is voltam éhes. – viccelösködött.

 - Hölgyem, uram itt van a rendelt ételük. Önnek rántott sajt, az úrnak meg csirke pörkölt. – hozta ki a vacsorát a pincér. Végig nevettünk amikor Niall mindent elmondott a bandával kapcsolatban, de ekkor jött az életemnek az a része, amikor Jacques volt. Akkoriban mindent szépnek gondoltam, de most, hogy így visszapillantok látom a sok hibámat.

 - Valami baj van? – nézet a szemembe Niall.

 - Igen, persze, minden rendben. – dehogy! Semmi se volt rendben. Az életem, most jó. A Little Mix –nek vagyok a tervezője, egy szupersztárral ülök egy étteremben és éppen vele randizom, és még sincs semmi rendben. Belül most kész katasztrófa vagyok, hogy most visszaemlékeztem a szüleim halárálla arra, amikor még Francia barátom is részese volt az életemnek…

 - Akkor oké! Gyere, megyünk a következő állomásra.

 - Milyen következő állomás?

 -  Van még egy ráadás is. – mosolygott rám azzal a féloldalas mosolyával. Egy pár perc múlva ott is voltunk a… London Eye –snél. Már sötét volt és így kivilágitva nagyon szép volt. – Na, hogy tetszik?

 - Ez… nagyon szép!

 - Gyere, menjünk be! – beszálltunk a kis kabinba, ami szép lassan elkezdett emelkedni.

 - Jó újra itt Londonban, nem? – dőlt hátra.

 - De az. Sokat változott még ez alatt a fél év alatt is.

 - Nézd! Innen látni a Big Ben –t is. – mutatott ki az üvegen. A nagy torony is ki volt vílágitva így egy nagyon szép mesébe illő látvány tárult elénk. Egy 10 percig állhattam csak némán amikor Niall átkarolt a derekamnál. – Mindjárt felérünk a legtetejére. – súgta a fülembe.

 - Látni a házunkat, és a tiéteket is. – biccentettem s folyópartjára ahol a mi szép nagy fehér házunk állt.

 - Igen, a miénk meg ott. Ott meg az enyém. – volt egy ház kicsit beljebb a parttól, az volt a fiúké és volt még egy, ami már a külvárosban volt, de még mindig a folyó partján díszelgett.

 - Van saját házad? – néztem rá.

 - Persze, hogy van. A bandában mindenkinek van. Mikor kapunk egy kis szabad időt mindig oda megyünk pihenni. – Már majdnem a földön, volt a kabin, hogy szálljunk ki. Én még gyorsan át mentem a másik oldalra, hogy megnézzem onnan milyen a kilátás, viszont Niall jött utánam és ugyanúgy át karolt, mint az előbb. Oda hajolt a fülemhez bele súgta: - Mindig is téged kerestelek. – összeszorult a gyomrom. Ezt annyira nem akartam. Persze nekem is tetszik, de most még nem akartam újabb kapcsolatot. Elég volt nekem most egy időre ebből. Megfordultam és egyből gyönyörű kék íriszeivel találtam magam szemben. Láttam, ahogy a szemembe majd az ajkaimra néz aztán megint a szemembe. Egy – két centi választót el minket és én cselekedtem. Eltoltam magamtól ő meg értetlenül nézett rám.

 - Bocsi Niall, de.. Nagyon kedvelek és nagyon jó volt a mai nap, de én nem állok készen erre a kapcsolatra. Hátrább lépet lesütötte szemét és egy aprót bólintott. Kinyílt az ajtó és én kisétáltam azon Niall meg bent maradt és ment tovább a következő körre. Nekem meg kicsordultak a könnyeim. Most először sírtam azért, hogy valaki, aki tetszik, nekem ellökök magamtól az újabb csalódások érdekében…

                                                 Niall véleménye:

Nem értem mi van vele. Valamit titkol előlem? Vagy csak én nem vagyok neki jó? Féltékenyé kell tennem! Tudom, hogy ez nem jó dolog, de végre megtaláltam. Érzem, hogy talán ő lesz az igazi!

Díj 2

A második díjam! Nagyon szépen köszönöm Bianca H. T. ~ nek!

Szabályok:
    -Ha megkaptad készíts róla bejegyzést
    -Írj magadról 11 dolgot
    -Válaszolj a 11 kérdésre
    - Írj 11 kérdést
    -Küldd tovább 5  embernek 

Írj magadról 11 dolgot:

1. Szeretek rajzolni.
2. Nem ez az első blog amit indítottam.
3. Legnagyobb álmom, hogy eljussak Párizsba.
4. Francia nyelvet tanulok.
5. Szeretem a kutyusokat.
6. Táncolok Hip -hop -ot.
7. A történet 2 évados lesz valószínűleg.
8. Ha két évados lesz a történet nem minden féle képpen lesz jó vége az első évadnak.
9. Budapesti vagyok
10. Sajnos nincs háziállatom, de nagyon szeretnék majd.
11. Divattervező szeretnék én s lenni, ugyan úgy mint a történet főszereplője! :)

Válaszólj a kérdésekre:

1. Mióta írsz blogot? A régit már egy fél éve töröltem, de azt kb. csak 2 hónapig írtam.
2. Mi a hobbid? A tánc és a rajz.
3. Cserélnél valakivel testet? Attól függ.
4. Kedvenc blogod: http://whereiwentwronglife.blogspot.sk/
5. Ha lehetne egy saját városod, hogyan neveznéd el? Silla vagy felhővár :)
6. Ha most bárhol lehetnél, hol lennél? Londonban vagy a barátnőmnél. 
7. Játszol hangszeren? Ha igen, milyenen? Nem sajnos nem pedig szeretnék gitározni
8. Kinek mondtad utoljára, hogy 'hülye'? Talán az egyik osztálytársamra
9. Kit ölelnél meg a legszívesebben? Az apukámat.
10. Miért sírtál utoljára? A miatt, hogy suliba kell mennem :)
11. Min nevettél utoljára? A barátnőmön.

Írj 11 kérdést:

1. Mi a beceneved?
2. Hány éves vagy 
3. Mióta blogolsz?
4. mit éreztél mikor megkaptad a díjat?
5. Olvasod a blogom?
6. Honnan jött az ihlet a történethez?
7. Miért sírtál a legutoljára?
8.  Mi a kedvenc számod? linkeld.
9. Mit néztél/hallgattál utoljára?
10.  j árnál Jim Parsons -al?
11. Mi a véleményed a One Directionról?

Akiknek továbbküldöm:

MsStyles

DreamGirl

Tadrihh1Dlove

tokannamaria

Heartonette Elizabeth

Tizenegyedik fejezet ~ Köszönöm

Hello! Igen most kicsit később hoztam részt, de próbáltam most mindent bele adni! A következő rész akkor jön, ha meg lesz a 3 "Elolvastam"! Addig is jó olvasást!

Tizenegyedik fejezet

Amy

(ZENE)

Rá tettem a kezem a kilincsre és benyitottam. Ne láttam sehol Jacquest ezért bementem a nappaliba. A tévé megy, de a közelben senki. Gyertyák fel a lépcsőn. – Legalább ezt romantikussá varázsolta – Tovább, fent az emeleten már csak egy nagy Mécses van, ami megvilágítja az egész folyosót. A fürdőből hangok és nyílik az ajtó. Jacques az.

 - Oh, Amanda már itt is vagy? – általában a becses nevemet használta.

 - Igen megjöttem. – sóhajtottam. Elkezdte csókolgatni a nyakam utána megcélozta az ajkam, közben meg belökte a mögöttem lévő ajtót. Le akart, fektetni az ágyra, de én megtorpantam

 -  Na, mi van nyúszó valami baj van? – simította végig hüvelyk úját az arcomon.

 - Szeretsz? – kezdtek el a könnyek a szememben gyülekezni.

 - Persze, te vagy az életem. – Akart újra megcsókolni, de én nem engedtem.

 - Akkor miért csinálod ezt? – fojt le egy sós könnycsepp az arcomon.

 - Még is mire gondolsz?

 - Erre! Erre az egészre. Fenyegetsz csak azért, hogy ezt tegyem! Amikor jól tudod, hogy nem akarom! – mondtam dühösen és itt már sírtam. Levetettem magam az ágyra és a térdemre hajtottam a fejem és úgy sírtam tovább. Jacques Leült mellém és elkezdte simogatni a hátam.

 - Na, sssh! Nincs semmi baj! Hamar túl leszünk rajta és kész! – Én felé fordultam, de csalódtam. A szeméből sajnos kitudtam, olvasni, hogy jól hallottam és még mindig nem hittem el, hogy tényleg nem volt képes eltántorodni attól, hogy megfektessen úgy, hogy sírva is fakadtam. Eddig ez mindig bevált, de ezek szerint ez alatt az egy hónap alatt is sokat változott. Felálltam és lekevertem neki egy pofont. Már ott álltam a bejárati ajtóban, de az zárva volt ezért csak lerogytam az elő szobában és ott sírtam tovább. Egy 10 perc telhetett el, amikor Jacques lejött. Nem tűnt dühösnek vagy olyannak, akinek most szállt füstbe a terve, hanem inkább volt meggyötört. Oda jött mellém és velem szemben leguggolt.

 - Gondolkodtam. – kezdett bele mondandójába -, és úgy döntöttem, hogy békén hagylak. Igazad van nem lett volna szabad ezt tennem, ha nem akarod, akkor nem. Tehát menj, utadra én békén hagylak és visszamegyek a szüleimhez Párizsa. – Segített felállítani és levette a táskámat a polcról, amit a kezembe adott és kinyitotta az ajtót. Már majd nem kimentem mikor visszafordultam és szemébe néztem De most, se fogott el az az érzés, ami még akkor volt, amikor jártunk.

 - köszönöm! – suttogtam. Kiléptem az utcára és futó lépésekben megindultam a házunk felé. Belépve Megláttam, ahogy Mara sürög a konyhában. Gondolom, főz, vagy valami olyasmit csinál. Zoé tévézett. Én meg észre vétlenül felmentem az emeletre és átöltöztem. Felnéztem a közösségi oldalakra, de semmi csak a szokásos. Mikor meguntam a nézelődést lementem enni valamit. Leültem a púltra.

 - Na, te hol voltál? – kérdezte nővérem.

 - Csak kiszellőztettem a fejem. – legyintettem és öntöttem magamnak egy kis kólát.

 - Hé, hé, hé! Ilyenkor nem szoktál kólázni! Valami baj van? – nézett a szemembe.

 - Semmi sincs rendben! Kirúgtak az állásomból, mehetek vissza Párizsba és közben már Beka is haza jött. – erre letette a fakanalatt és leült mellém.

 - Nyugi, nem lesz semmi baj! Holnap megyünk valahova! –és elmosolyodott.

Perrie

Menedzserünk azt mondat, hogy ma hamar menjünk, be a stúdióba ezért beállítottam egy ébresztőt, amit most már harmad szóra nyomtam ki. Felkeltem és észrevettem, hogy Jesy nem fekszik mellettem. Lementem a nappaliba ahol Jade már felöltözve egy kakaós csigával a kezében nézi a tévét. Bementem a konyhába ahol Leigh tevékenykeskedett. Leültem az asztalhoz és barátnőm elém dobott egy palacsintát.

 - Azt hittem, hogy, te nem tudsz palacsintát sütni. És nem tudod, hol van Jesy?

 - Most tanultam meg és Jesy cipőt venni ment, de nyugi 11 –re visszaér! – én meg elkezdtem enni az ételt. Egy óra múlva már az épületben voltunk. felértünk a4. emeletre. Viszont a stúdió ajtajában ott volt Amy is!

 - Sziasztok. – integetett.

 - Szia! Miért vagy itt? – néztem a lányra.

 - Mara mondta, hogy várjak itt kint.

 - Várj Mara a testvéred? – néztem rá tágra nyílt szemmel, míg a többiek csodálkozva, ugyan is nem értettek semmit.

 - Aha, miért? Van valami közöd hozzá?

 - Igen van nem is kicsi. Ő a menedzserünk.

 - Hogy mi? És nekem miért nem szólt erről? – ekkor rezegni kezdett a telefonom. Mara írt, hogy menjünk be. Benyitottunk és ott ült a székben.

 - Sziasztok! – üdvözölt. – Ahogy látom már találkoztatok. Igen menedzser vagyok itt, és jobb, ha tudod, hogy kirúgtuk a divat tervezőnket és új jatt keresünk, és mivel te most állástalan vagy, ha akarod, te leszel az új style –ist. – mosolygott Amy –ra aki tátott szájal nézett rá majd a nyakába ugrott.

 - Tényleg, tényleg? Szuper! Köszönöm!

 - Mi lenne, ha ezt megünnepelnénk? – kérdezte Jade.

 - Várj, akkor már a fiúkat is hívom. – és előkaptam a zsebemből a telefont.

Egy fél óra múlva már ott is voltunk a fiúk házában. Mindannyian mosolyogva léptünk be. A fiúk mindenkit öleléssel fogattak csak Marát nem, mert ugye őt még nem ismerik.

 - Szia, Mara vagyok, Amy testvére és a lányok menedzsere. – fogott kezet Liam –mel.

 - Ugye ez most egy vicc. Ez lehetetlen , vagy van ilyen szerencsés véletlen egybe esés?

 - Úgy néz, ki van. – mondta Amy.

 - És mit is ünneplünk? – kérdezte Harry.

 - Azt, hogy lett egy új jobb tervezőnk… – kezdtem bele.

 - … És, hogy én maradhatok Londonban. – fejezte be Mara testvére.

 - Tényleg? Hogy, hogy? – jött ki Niall a konyhából egy tál hamburgerrel a kezében. Leültünk a kanapéra és háttér zajként beindítottuk a tévét, valami zene csatornára. Hirtelen fel síkit Amy és felhangosítja tévét.

 - Jesszusom! – kiált fel most Niall és ő is lekuporodott a zenélő doboz elé.

 - Mi történik? – kérdeztem.

 - Ssshhhh! Ez Justin Bieber! – pisszegett le a szökesség. Egy két percig némán kellet néznünk, ahogy a két kis gyerek nézi a tévében Justin Biever - Boyfrend számát. Mikor vége lett mind a ketten fa pofával vissza ültek a helyükre. Mindenkiből egyszerre tört ki a nevetés

 - Nem a boyfrend a jobb! – kezdet a hangzavar vitatkozásba torkollni.

 - Dehogy is! Nézted már a top listákat? A Boyfrend vezet!

Niall

Nem hiszem el! Ez csodás Amy itt maradhat! Akkor még nem veszett el semmi! A veszekedés közben le sem tudtam venni a szemem Amy –ről és lehet, hogy túlságosan is bámultam, mert Mara belém ütött.

 - Hívd el egy randira. – mosolygott rám.

 - Mi?

 - Hívd el nyugodtan ő mindenkinek igent mond, ha éppen nincs pasija, és most éppen nincs.

 - Hát oké... de, hogy csináljam?

 - Azt rád bízom. Szerintem csak add magad! – bólintottam.

 - Menyek hozok még hambit. – kiáltottam.

 - Várj, segítek! – szólt Amy. Na jó ez nem volt benne a tervben. Kin a konyhában előszedtem a millerit húsokat hűtőből.

 - Megadod a telefon számod? – néztem rá.

 - Persze! Add a telefonod. – és elkezdett rajta pötyögni majd a kezembe adta. Én meg küldtem neki egy SMS –et.* Elkezdett rezegni Amy telefonja.

 - Várj! – majd kivette a telefont a zsebéből, majd mosolyogva végig olvasta. – Rendben. – nézett rám.

 - Akkor holnap? 7 –re ott leszek. – és fogtam a szendvicseket és kimentem vele.

*Az SMS -ben ez volt: Eljössz velem egy randira?